Barátcinege

Megjelenése

A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinegével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.

A faj testtömege 10-13 g, átlagos testhossza 11-12 centimétered, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog.

Életmódja

Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, pókok, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban bogyókkal, magvakkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható.

Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé” hívások, illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.

Szaporodása

A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges odúkat is elfoglal is elfoglal. A választott hely körül kis revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló betolakodóktól. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok kirepülnek.

Kárpát-medencei előfordulása

Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő.

Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északiközéphg-ben , illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 – 105 000 fészkelőterritórium található.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 Ft.